2012. április 10., kedd

Egy koktél, amivel háborút is nyerhetnénk

A minap a TV előtt ücsörögve az egyik ismeretterjesztő csatornán egy műsorra akadtam, ami a nehéztüzérség fejlődését vette górcső alá. 1897-ben a franciák kijöttek egy forradalmian új típussal, ami szinte már mindent tudott, ami a modern ágyúkat jellemzi. A "French 75" nemcsak a harctéren, de a bárban is nagy durranás.





Ez a könnyen mozgatható, gyorstüzelő löveg bámulatos újításokat mutatott be a harctéren. Az elsőként megemlítendő változás az addigi ágyúkkal szemben az a hidraulikus ütközés-gátló volt, ami lecsökkentette a fegyvercső visszarúgását annyira, hogy a két kerék lefékezése elég volt ahhoz, hogy ne kelljen minden egyes elsütés után újra a kiinduló helyzetbe visszatolni az ágyút és újra célozni.

A félautomata töltőszerkezetének köszönhetően percenként akár 20 lövést is leadhatott rövidebb ideig. Gyorsaságának és pontosságának köszönhetően korszakának legjobb gyorstüzelő ágyújának tartották. A franciáknak az Első Világháború kezdetekor közel 4000 darab hetvenötösük volt. Mire befejeződött a háború, addigra már több mint 12000 ágyú hagyta el a gyárat. Egyes források szerint 4500 löveg még a Második Világháború kezdetekor is szolgálta a Francia Hadsereget. 



1915-ben a párizsi New York bárban Harry MacElhone skót származású bartender egy számunkra sokkal nagyobb jelentőséggel bíró hetvenötöst alkotott meg. Azért nevezték el így az italt, mert ez a koktél is - finoman szólva - levesz a lábadról, csak úgy mint a keresztapja. Először nyomtatásban a "The Savoy Cocktail Book" 1930-as első kiadásában jelent meg, itt még ginnel, majd a "The fine art of mixing drinks" 1948-as könyvében említi meg David Embury, már konyakkal. Azt írja: "helyettesíthetjük a konyakot ginnel, de akkor már nem hívhatjuk franciának." Szembeszállnék az amúgy általam nagyra tisztelt szerzővel és én inkább úgy oldanám meg ezt a nemzeti kérdést, hogy francia gint raknék az italba. Legyen az Citadelle, G-vine, vagy akár Saffron gin.
Egy másik forrás szerint az ital a londoni Buck's Clubban dolgozó MacGarry nevéhez fűződik, ahonnan Franciaországon keresztül utat talált magának az alkoholtilalommal küszködő Amerikába, ahol is elérte a népszerűségének csúcsát. Bármelyik legenda is legyen igaz, egy remek koktélról van szó, amely a filmtörténelem egyik remekművében - a Casablancában - is feltűnik.




French 75

3cl francia gin
1cl frissen facsart citromlé
1cl cukorszirup
Rázzuk össze shakerben az összetevőinket, majd szűrjük egy lehűtött pezsgőspohárba.
Öntsük fel francia pezsgővel.
Díszítsük citrom héjával.



4 megjegyzés:

  1. Volt egy kedves vendégem akinek kedvenc koktéljai közé tartozott a French 75.
    Annyi különbséggel hogy 2cl Absintot kért még bele
    ZSENIÁLIS.

    VálaszTörlés
  2. Igen a franciák úgy szeretik, bár a legtöbb ember ízlésének túl sok lenne a 2 cl. Köztes megoldás, ha a poharat bevonod némi abszint-permettel.

    De jók is ezek a champagne koktélok. Kár, hogy Budapesten egyik vendéglátó helyen sem -tisz.kiv.- látnak túl a (rosszul elkézsített) Bellinin. Classic champagne cocktail, Rossini, Mimosa, Russian Spring Punch - ezek mind nagyszerű italok.

    VálaszTörlés
  3. Cukrozott tömény pezsgővel? Nee, ez nagyon gonosz:) Egyszer megjártam egy ilyennel, azóta jobban félek tőle, mint a bunny hug-tól...:)

    VálaszTörlés